1997. szeptember 29-én kezdte el működését Csongoron a Szenvedélybetegek Mentő Missziója. A magyarországi Kékkereszt, Iszákosmentő Misszió mintájára indult a Kárpátaljai Református Egyház megbízásából. Azok imádsága talált meghallgattatásra Istennél, akik évek óta hívő szívvel könyörögtek ezért a lehetőségért.
Az első gyógyító alkalmon 15 szabadulni vágyó ember vett részt. Közülük tízen ma is szabadok az alkoholtól. Eddig majdnem 50 alkalmunk volt, ahol körülbelül 1500 ember fordult meg.
Fontos, hogy felekezettől függetlenül jöhetnek ide a szabadulni vágyók, hiszen a szenvedélyek bármely felekezetű embert rabul ejthetnek.
A Misszió munkatársai a csoportos és személyes beszélgetések idején segítenek abban is, hogy a betegeknek ne maradjanak megválaszolatlan kérdéseik, és hogy megtanulják lerakni terheiket Istennél, mert azokat cipelve újra csak az alkohol mámorába a káros szenvedélyekbe menekülnének.
A tapasztalat azt mutatja, hogy könnyebben végbe megy a gyógyulás, ha a beteget házastársa, vagy családtagjai is elkísérik és együtt vesznek részt a gyógyító alkalmakon. Így együtt rendezhetik le a múltat Istennel és egymással, és kezdhetnek újat együtt, Vele.
A gyógyultak nagy része visszajár az alkalmakra 1-2 napot itt tölteni és erősödni, illetve bíztatni a szabadulni vágyókat személyes bizonyságtételekkel, életük történetének és Isten szabadításának elmondásával.
Arról is beszélnek mi a különbség az ital mámora adta öröm és a Szentlélek által való öröm között, hiszen ők már átélték mindkettőt, így lehetnek hiteles bizonyságtevők. Elmondják milyen az, amikor az ember boldog és hálás, szívét békesség tölti be, mert újjászületett ember lett belőle.
Az újjászületett embernek pedig lelki családra van szüksége. Ezért kérjük és bíztatjuk őket arra, hogy hazatérve látogassák a gyülekezeti alkalmakat, csendesnapokat. A legtöbb szabadulni vágyót maguk a szabadultak hozzák a Misszióba, amikor maguk is visszajönnek bizonyságot tenni.